MatchGuru: helyi baráti focimeccs-szervező webapp

Ez az első digitális termék, amit ténylegesen megépítettem. Nulla kódolási tapasztalat, nulla tapasztalat bármi online dolog építésében. De vad ötleteim voltak, amiket meg akartam valósítani, és erősen húzott ez a világ.

Próbálkoztam már korábban is (ügynökségekkel együttműködve, saját freelancer csapatokat építve), de projektmenedzsment-tapasztalat és tőke nélkül folyamatosan olyan falakba ütköztem, amiken nem tudtam átjutni.

Szóval elkezdtem más utat keresni. A kódolás akkoriban nem volt az én világom. Gyerekkorom óta tech-nerd voltam, de amikor a kódolás bemutatkozott, megijedtem. Kösz, de nem kérek belőle.

2021 körül pont a megfelelő pillanatban ütköztem ebbe a falba: a no/low-code eszközök, mint a Bubble.io, virágkorukat élték, az API-k összekötése szinte plug-and-play lett, és az AI eszközök gyorsan kezdtek mainstreammé válni.

Abban az időben folyamatosan költöztem. Ötször Budapest körül, aztán Ausztria, Letenye, Szeged. Nem volt barátom az új városokban, és focizni akartam. Ez a személyes frusztráció lett a MatchGuru alapja.

A MatchGuru célja: segíteni a helyi focistáknak, hogy baráti meccseket találjanak és szervezzenek bárhol az országban, ingyen. Egész jól működött.

Bekerültem vele a Buildspace Season 6 inkubátorprogramjába. Ha nem ismered a Buildspace-t: ez egy Farzaa által alapított startup volt, ami évente futtatott egy programot, ahova a projekteddel jelentkezhettél, és ha tetszett nekik, hat héten át támogattak az építésben. El sem hittem, hogy bekerültem. (Később kiderült, hogy a Buildspace éppen leépülőben volt, és gyakorlatilag mindenkit felvettek, akinek szilárd ötlete volt 😄 de akkor nekem ez a világot jelentette.)

Farzaa és a csapata pontosan az a fajta ember, akik közelében szeretnék lenni. Ez nem változott, az Ophelia erősen Farzaa jelenlegi projektje, a Clicky által inspirált. Szóval teljes erőbedobással nekiálltam, és hat hét alatt leszállítottam a MatchGurut.

Aztán valami egyszerűen leállt. Őszintén szólva szerintem csak jobb ötleteim lettek. Hibáztathatnám a tőkehiányt (ami valós volt), de az igazság az, hogy találhattam volna felhasználókat, akár finanszírozást is. Egyszerűen nem tettem.

Ehelyett más ötletek felé mentem tovább, és freelance munkával kerestem, segítve másoknak felépíteni a saját SaaS projektjeiket. Így találkoztam végül egy sráccal, hívjuk Dávidnak.

Dávid egy magyar céget alapított, ami kb. 2 millió dolláros bevételt termelt. Keresett valakit, aki megépítené az egyik ötletét, és én megkerestem.

A felfedező hívásunkon szinte idegesnek tűnt, hogy megossza. Ez gyakori dolog: az emberek úgy viselkednek, mintha az ötletük ellopásra érdemes lenne, miközben valójában egyetlen ötlet sem ér egy fillért sem kivitelezés nélkül. Amikor végül elmesélte, gyakorlatilag a MatchGuru egy laikus verziója volt. Örültem, hogy találtam valaki mást, aki szerint ez egy nagyszerű koncepció, úgyhogy elmeséltem neki, végigvezettem azon, amit én már felépítettem, és megosztottam vele a Buildspace sztorit.

Néhányszor találkoztunk, bemutattam neki a MatchGurut, és végül összeraktam egy teljes ajánlatot, hogy megvegye a már kifejlesztett MVP-t. Visszatekintve nem hiszem el, milyen alacsonyra áraztam.

Soha nem válaszolt, még egyszer sem, a többszöri rákérdezésem ellenére. Oké, legyen. Volt más dolgom is épp elég.

Kábé egy éve belebotlottam a saját „kifejlesztett” MatchGuru verziójába. Nem valami ravasz marketing miatt az ő részéről, egyszerűen még mindig barátok voltunk a social medián, haha.

Ki akartam próbálni, szóval megtettem. Spoiler: tényleg rossz volt. Az a fajta rossz, amit egy nem-fejlesztő első próbálkozásánál kapsz olyasmire, amit valószínűleg nem kellett volna egyedül megépítenie. Még regisztrálni sem tudtam, a regisztrációs űrlapon TIZENHÉT kötelező mező volt. Igen. Ő az „ingyenes” utat választotta, és ez egy jó ötletébe került.

A MatchGuru jelenleg szünetel. Ott ül a digitális polcomon, nem a legalján. Van egy olyan érzésem, hogy lesz egy pillanat, amikor leporolom, és tényleg megoldom ezt a mindennapi problémát a hozzám hasonló srácoknak. Majd meglátjuk.